Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Történet képes leírás - Alkotmány.tlap.hu
részletek »

Történet - Alkotmány.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: alkotmany.tlap.hu » Történet
Keresés
Találatok száma - 18 db
1949-2006

1949-2006

"A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"

A rendi alkotmány kezdetei

A rendi alkotmány kezdetei

Az ország belbékéje és a királyság fénye nem élték túl III. Béla halálát. Mint a XI. század forduló pontján László és Kálmán uralkodását, úgy most a XII. század végén III. Béla uralkodását visszahatás követte, mely annál erősebb volt, minél nagyobb tért foglaltak időközben az erős királyság ellen irányult tényezők. A XII. század folyamán Magyarország közgazdasági és míveltségi viszonyai mind hasonlóbbakká lettek a Nyugot-Európában már régebben fennállott állapotokhoz s a változásnak megfelelően módosultak a politikai viszonyok is. III. Béla erős kezekkel fenntartotta az ország régi szervezetét, de halála után azonnal bekövetkezett a régi rend bomlása s a bomlással járó zavarok között már a XIII. század elején feltűnnek a jövő alakulásnak, a rendi szervezetnek kezdetei. A visszahatást, a régi alkotmány felbomlását siettették a királyi család tagjai között mindjárt III. Béla halála után kitört belviszályok.

Alkotmány

Alkotmány

Alkotmány alatt a szó tágabb értelmében vm. állam államjogi intézményeinek összességét és az állampolgárokat ezekkel szemben kötelező államrendet és jogrendet értjük. Ez értelemben tehát minthogy állam államjogi intézmények s államrend nélkül nem képzelhető minden államnak van alkotmánya, még Oroszországnak, Törökországnak, Persiának is. Szorosabb értelemben az «alkotmány» (fr. Constitution, ang. Constitution, ol: Constituzione, spany. Constitucion, ném. Verfassung) alatt amaz államjogi intézmények összességét értjük, amelyek éppen jogi természetüknél fogva arra hivatvák, hogy az államhatalom jog és hatalomkörét szemben az állampolgári társadalom egészével, egyes köreivel, egyes tagjaival, valamint az államhatalom közegeinek illetékességét elvileg szabályozzák, hogy azután azt az állam- és jogrendet, melyet ez elvi szabályozás megállapított, minden önkény, túllépés v. mulasztás ellenében államjogi biztosítékok oltalma alá helyezzék. Ily értelemben nincs minden államnak A.-a (p. Oroszországnak, Törökországnak, Persiának sincs).

Politika magazin hírek
A kormány tagadja, hogy az EU blokkolta volna a paksi bővítést
A kormány tagadja, hogy az EU blokkolta... Blokkolta az Európai Bizottság Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal - állította a Financial Times. Bár az Index szerint az ő kérdésükre Navracsics Tibor EU-biztos is megerősítette a vétót, Giró-Szász András kommunikációs államtitkár később tagadta az FT hírét és hozzátette, helyreigazítást kértek a laptól. Nem hagyta...
A Financial Times blogrovatában fejti ki véleményét Mesterházy Attila a mai magyar kormányról
A Financial Times blogrovatában fejti ki... Mesterházy Attila írását közli az Orbán-kormányról a Financial Times...
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai válságról
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai... 2014. január 30. Az ukrajnai válság miatt megnövekedett annak kockázata, hogy...
Alkotmányos rendszerváltás: remények és csalódások

Alkotmányos rendszerváltás: remények és csalódások

Egy alkotmányjogász számára az 1949-es rákosista" alkotmány 1989-90-ben végrehajtott átfogó módosításai és az Alkotmánybíróság első ciklusának láthatatlan alkotmány"-írása - különösen ha ez utóbbinak az illető nem is csak külső személője lehetett - a legnagyobb szakmai reményekre jogosított. A jogállamosításnak" ez az időszaka be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, történelmi léptékkel mérve elképzelhetetlenül gyorsan kialakult az alkotmányos demokrácia két legfontosabb eleme: megtörtént a hatalmi ágak szétválasztása és intézményes garanciákat kaptak a sztalini alkotmányokban legfeljebb papíron elismert emberi jogok. És ehhez - ellentétben a szovjet blokk többi egykori országával - még csak új alkotmány elfogadására sem volt szükség.

Az alkotmányos demokrácia alapintézményei

Az alkotmányos demokrácia alapintézményei

Az alkotmányos demokrácia alapintézményei című könyv arra tesz kísérletet, hogy megismertesse a modern demokratikus államok alkotmányos berendezkedését meghatározó elvek és intézmények sajátosságait, különösen az alkotmánynak az államéletben betöltött szerepét és fő funkcióit, tekintettel az alkotmányjogi intézmények lényegére és jellemzőire, a köztük lévő kapcsolatok és összefüggések felvázolására, a demokratikus berendezkedések főbb sajátosságainak megragadására. Ennek érdekében áttekinti azokat a meghatározó elveket és intézményeket, amelyek alapján valamely állam alkotmányos demokráciának minősíthető. Foglalkozik az alkotmány intézményével, az alkotmányosság és alkotmányértelmezés kérdéseivel, a jogállamiság és a hatalommegosztás lényegével, a szuverenitás és hatalomgyakorlás összetevőivel és sajátosságaival, a népképviselet és választás fogalmával, az állam és az államszervezet jellemzőivel, a kormányzati rendszerekkel, az alkotmánybíráskodással, a politikai pártokkal és az alapvető jogokkal.

Hirdetés
Az angol alkotmány kezdetei

Az angol alkotmány kezdetei

A normann hódítás bezárta a népvándorlás korszakát Angolországban. Százados küzdelmek után mindazon elemek, melyek a mai angol nemzet alakulásához hozzájárultak, együtt voltak már, de még egyensúlyba helyezkedni nem tudtak. Angolszászok és normannok szemben állottak egymással s a nyelvkülönbségen és történeti hagyományon alapuló ellentétet a két nép között csaknem áthidalhatlanná tették a hódításból következett viszonyok: a győzők mély megvetése a míveltség alacsonyabb fokán állott meghódítottak és a legyőzöttek halálos gyűlölete az őseik birtokától őket megfosztó hódítók iránt. És mégis bármily élesek voltak az ellentétek, volt egy pont, hol normannok és angolszászok, hódítók és hódítottak egymással érintkeztek, egymással kezet foghattak. A lángeszű hódító által szervezett királyság egyforma súlylyal nehezedett az angol társadalom minden osztályára s ez a körülmény hódítók és hódítottak között közös érdeket teremtett. A királyi hatalom zsarnoksága alatt egyformán szenvedve normannok és angolszászok, lassanként közeledtek egymáshoz, majd összeolvadtak s midőn két századig tartott belküzdelmek után az egybeolvadás által a régi ellentéteket teljesen elsimították, kijelölték Anglia politikai fejlődésének irányát, megvetették Európa legszabadabb alkotmányának biztos alapjait.

Az elveszett alkotmány nyomában

Az elveszett alkotmány nyomában

Minden ország történelmének tanulmányozásakor feltétlenül megvizsgáljuk az adott állam politikai berendezkedését, működését is. Az elemzés egyik sarkköve az adott állam alkotmányának vizsgálata. Először azonban fogalmi és általánosabb történelmi áttekintést adok, hiszen ezek nélkül nehezebben lehetne követni és megérteni az 1994 után Magyarországon az új alkotmánnyal kapcsolatos vitákat és az egyes alkotmány-tervezetek közti különbségeket.

Az EU-alkotmánytervezet főbb jellegzetességeiés ...

Az EU-alkotmánytervezet főbb jellegzetességeiés ...

Jelen írásban az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének jogi, közelebbről pedig alkotmányjogi vonatkozásaival foglalkozom. Mivel a tervezet szövege számtalan forrásból ismerhető, magyar nyelven is letölthető és nyomtatott formában is hozzáférhető, ezért összefoglalómban pusztán az alkotmányjogi szempontból releváns összefüggéseket vizsgálom, mindenekelőtt a hatalommegosztás és az alapjogok védelmének és e védelem kikényszeríthetőségének kérdéseit.

Eljárt az idő a szocialista alapokra épülő alkotmány...

Eljárt az idő a szocialista alapokra épülő alkotmány...

Húsz év elteltével időszerű lenne már egy új alaptörvényt megalkotnia a magyar országgyűlésnek, mivel a szocialista alapkora épülő, ideiglenes alkotmány felett eljárt az idő - mondta dr. Sükösd Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.

Hirdetés
Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

A tananyag az oktatási követelmények és az évtizedes tapasztalatok egybevetésével született munka. Az alkotmány- és az igazgatástörténet új szemléletű megközelítése a jogász- és a közigazgatási szakemberképzés számára egyaránt használható opus.Az alkotmánytörténeti jellemzők bemutatása; az államterület, népesség, egyedi tisztségviselők, testületi szervek modell, időrend-függvényű alkalmazása biztosítja az államfejlődés intézményrendszerének és kölcsönhatásainak jobb megértését.

Magyar történelmi alkotmány

Magyar történelmi alkotmány

A magyar történelmi alkotmány az alapvetően a magyar szokásjognak és az ezt kiegészítő királyi, országgyűlési törvénykezésnek az az összessége, ami Magyarországot az államalapítástól az 1848-ban induló polgári törvénykezésig irányította. A magyar szokásjogot a 16. században Werbőczi István összegezte a Hármaskönyvben azzal a céllal, hogy azt az országgyűlés írott törvényként is beiktassa. Ez végül is akkori aktuálpolitikai okok miatt nem történt meg, de tartalmát még több mint három évszázadon keresztül a reformkort lezáró 1848-as forradalomig a társadalom érvényesnek tekintette és aszerint szervezte életét. (Említendő, hogy egyes öröklési jogi kérdéseket még 1945-ben is a Hármaskönyv szabályozott.

Miért történeti ?

Miért történeti ?

A magyar történeti alkotmány és a Szent Korona-tan ismerete nélkül a több mint ezeréves magyar államiságot sem felfogni, sem megérteni nem lehet. Ennek ellenére jelenleg mindkettő az elhallgatott magyar történelmi témák listáját gazdagítja. A Szent Korona-tant korábban a marxista, az utóbbi húsz évben a liberális hegemónia szorította ki a történetírásból, a közgondolkodásból, a jogi oktatásból. Így nem meglepő, hogy ma már a konzervatív szemlélet is elsősorban a liberálishoz viszonyul.

Miért történeti az ősi magyar alkotmány?

Miért történeti az ősi magyar alkotmány?

A témában olyan neves szakértők publikálnak, mint Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, A Történeti Alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya című hiánypótló mű szerzője; Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docens; Cservák Csaba alkotmányjogász, a Független Jogászfórum elnöke; vagy Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.

Ókor

Ókor

Ókor: Hammurabi törvénykönyve Babilóniában (Irak, kb. Kr. e. 2000) volt az első írott törvénykönyv, amelyet maga Babilónia királya fektetett le. Ebben a következő ígéretet tette: "egy igazságos uralmat hozok létre a királyságban úgy, hogy minden gonoszt és erőszaktevőt elpusztítok, az erőseket pedig eltántorítom a gyengék elnyomásától,... továbbá felvilágosítom az országot, és az emberek javát szolgálom". Az ókori Egyiptom egyik fáraóját (kb. Kr. e. 2000) alattvalóinak adott intelmeivel idézték: "Amikor Felső- vagy Alsó-Egyiptomból kérelmező érkezik... akkor bizonyosodj meg afelől, hogy minden törvény szerint lett elvégezve, a szokásokat figyelembe vették, és minden egyes ember jogát tiszteletben tartották". Szírusz alkotmánya (Irán, kb. Kr. e. 570), amelyet Perzsia királya fogalmazott meg királysága népéért, "elismerte a szabadsághoz, biztonsághoz való jogot, a szabad költözködést és néhány társadalmi és gazdasági jogot is.

Története

Története

Legrégibb írott dokumentumaink között jelentős az 1222-ben II. András által kiadott Aranybulla, amely az István királynak tulajdonított törvényekre s az uralkodása óta eltelt időszak szokásaira hivatkozva formulázta meg a nemesség előjogait a királlyal szemben (személyes szabadságának garanciáit, adómentességet, ellenállási jogát stb.). Werbőczy István Hármaskönyvében - amelyet az alkotmány második nagy pillérének tekintettek, annak ellenére, hogy formálisan sohasem emelték törvényerőre - a megelőző időszak jogszokásait gyűjtötte össze. A Hármaskönyvben megjelent Szent Korona-tan szerint az egymással egyenjogú nemesek a királlyal együtt képezték a magyar államiságot szimbolizáló Szent Korona testét.

Történeti alkotmányunk fejlődése II.

Történeti alkotmányunk fejlődése II.

Átmenet a rendi alkotmányróla polgári alkotmányra A19. században a felvilágosult abszolutizmus szellemé- ben történő kormányzás egyértelműen visszatartó jellegűnek mutatkozott a társadalmi-gazdasági fejlődés igényeivel szemben. Sorozatosan előfordult, hogy a központi szervek haladó jellegű reformokat akasztottak meg átmeneti vagy pillanatnyi fiskális érdekekből, hogy akadályai voltak a kultúra és műveltség fejlődésének. Nem véletlen, hogy éppen a gazdasági szakemberek oldaláról érte sorozatos támadás a régi alkotmányt, akik nem látták annak jogi fejleszthetőségét alkotmányos úton, és ezért készek lettek volna mindenestől elvetve külföldi haladó példákhoz igazodni - bár korántsem értettek abban egyet, hogy ez a radikális francia vagy inkább a konzervatív angol példa útja legyen. Érdekes ebből a szempontból, hogy sokszor az egyébként fontolva haladók hajlandók lettek volna a magyar alkotmányos hagyományokat lényegében feladni, míg a radikális változást sürgetők között ezen alkotmányosság bizonyos elemei megtartására létezett hajlandóság. Így e vonatkozásban Széchenyi inkább az első, Kossuth Deákkal inkább a második irányban haladt volna.

Túl a szövegen - Értekezés a magyar alkotmányról

Túl a szövegen - Értekezés a magyar alkotmányról

Kezdetben voltak az emberi jogok. Majd lett az alkotmány, amely elismerte a jogokat, és korlátok közé szorította az állami hatalmakat. A húszéves köztársaság alkotmánya szakadatlan kérdések forrása. Meddig terjed terjed a köztársasági elnök hatásköre? Betilthatja-e a parlament a gyalázkodó beszédet? Egyenlő jogvédelem jár-e a romáknak? Az ilyen ügyekben akkor igazodunk el, ha ismerjük az alkotmány szövegét, tudjuk, miként érthetők meg az elvont rendelkezések, és tisztában vagyunk azzal, hogy egyáltalán mire szolgál az alkotmány.

Tuti menü