Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Alkotmány linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Az Alkotmánybíróságon - Karácsonyi [3. oldal]
részletek »

Alkotmány képes leírás: Az Alkotmánybíróságon - Karácsonyi [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: alkotmany.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
Az Alkotmánybíróságon támadják az új járulékot

Az Alkotmánybíróságon támadják az új járulékot

Nem felel meg a magyar alkotmány szellemének a tavaly bevezetett korkedvezmény-biztosítási járulék, véli a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, amely a napokban kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a kérdéses jogszabály felülvizsgálatát, számol be a Világgazdaság. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége azért kéri a törvény megsemmisítését a taláros testülettől, mert megítélésük szerint az ellentétes az alaptörvény azon kitételével, miszerint "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg".

Az alkotmányos demokrácia alapintézményei

Az alkotmányos demokrácia alapintézményei

Az alkotmányos demokrácia alapintézményei című könyv arra tesz kísérletet, hogy megismertesse a modern demokratikus államok alkotmányos berendezkedését meghatározó elvek és intézmények sajátosságait, különösen az alkotmánynak az államéletben betöltött szerepét és fő funkcióit, tekintettel az alkotmányjogi intézmények lényegére és jellemzőire, a köztük lévő kapcsolatok és összefüggések felvázolására, a demokratikus berendezkedések főbb sajátosságainak megragadására. Ennek érdekében áttekinti azokat a meghatározó elveket és intézményeket, amelyek alapján valamely állam alkotmányos demokráciának minősíthető. Foglalkozik az alkotmány intézményével, az alkotmányosság és alkotmányértelmezés kérdéseivel, a jogállamiság és a hatalommegosztás lényegével, a szuverenitás és hatalomgyakorlás összetevőivel és sajátosságaival, a népképviselet és választás fogalmával, az állam és az államszervezet jellemzőivel, a kormányzati rendszerekkel, az alkotmánybíráskodással, a politikai pártokkal és az alapvető jogokkal.

Az angol alkotmány kezdetei

Az angol alkotmány kezdetei

A normann hódítás bezárta a népvándorlás korszakát Angolországban. Százados küzdelmek után mindazon elemek, melyek a mai angol nemzet alakulásához hozzájárultak, együtt voltak már, de még egyensúlyba helyezkedni nem tudtak. Angolszászok és normannok szemben állottak egymással s a nyelvkülönbségen és történeti hagyományon alapuló ellentétet a két nép között csaknem áthidalhatlanná tették a hódításból következett viszonyok: a győzők mély megvetése a míveltség alacsonyabb fokán állott meghódítottak és a legyőzöttek halálos gyűlölete az őseik birtokától őket megfosztó hódítók iránt. És mégis bármily élesek voltak az ellentétek, volt egy pont, hol normannok és angolszászok, hódítók és hódítottak egymással érintkeztek, egymással kezet foghattak. A lángeszű hódító által szervezett királyság egyforma súlylyal nehezedett az angol társadalom minden osztályára s ez a körülmény hódítók és hódítottak között közös érdeket teremtett. A királyi hatalom zsarnoksága alatt egyformán szenvedve normannok és angolszászok, lassanként közeledtek egymáshoz, majd összeolvadtak s midőn két századig tartott belküzdelmek után az egybeolvadás által a régi ellentéteket teljesen elsimították, kijelölték Anglia politikai fejlődésének irányát, megvetették Európa legszabadabb alkotmányának biztos alapjait.

Politika magazin hírek
A kormány tagadja, hogy az EU blokkolta volna a paksi bővítést
A kormány tagadja, hogy az EU blokkolta... Blokkolta az Európai Bizottság Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal - állította a Financial Times. Bár az Index szerint az ő kérdésükre Navracsics Tibor EU-biztos is megerősítette a vétót, Giró-Szász András kommunikációs államtitkár később tagadta az FT hírét és hozzátette, helyreigazítást kértek a laptól. Nem hagyta...
A Financial Times blogrovatában fejti ki véleményét Mesterházy Attila a mai magyar kormányról
A Financial Times blogrovatában fejti ki... Mesterházy Attila írását közli az Orbán-kormányról a Financial Times...
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai válságról
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai... 2014. január 30. Az ukrajnai válság miatt megnövekedett annak kockázata, hogy...
Az elveszett alkotmány nyomában

Az elveszett alkotmány nyomában

Minden ország történelmének tanulmányozásakor feltétlenül megvizsgáljuk az adott állam politikai berendezkedését, működését is. Az elemzés egyik sarkköve az adott állam alkotmányának vizsgálata. Először azonban fogalmi és általánosabb történelmi áttekintést adok, hiszen ezek nélkül nehezebben lehetne követni és megérteni az 1994 után Magyarországon az új alkotmánnyal kapcsolatos vitákat és az egyes alkotmány-tervezetek közti különbségeket.

Az emberi és kisebbségi jogok

Az emberi és kisebbségi jogok

A szocialista világtábor (1989) feloszlása után egyre több szó esik az emberi és kisebbségi jogokról; Európában főleg a volt szocialista államok küzdenek ezzel a problémával - (Cseh)Szlovákia, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a szétesett Szovjetunió utódállamai (Ukrajna, Lettország, Litvánia, Észtország).

Hirdetés
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

A francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát 1789. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés. Első változatát La Fayette fogalmazta, de az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, Thomas Jefferson is részt vett elkészítésében. Hasonló szellemiségük ellenére, a francia konkrétabb, pontosabban megfogalmazott alkotás. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának első pontja kimondja, hogy társadalmi különbségek a közösség szempontjából, a társadalomban betöltött szerep hasznossága szerint lehetnek, egyébként minden ember szabadnak, és jogilag egyenlőnek születik. Rousseau tanai is megtalálhatóak a nyilatkozatban, többek között a második cikkelyben, amely az ember természetes jogaira hivatkozik. A negyedik is ezzel a témával foglalkozik, kimondja, hogy ebben semmi illetve senki nem korlátozhatja, kivételt képez ez alól néhány társadalmi szabály. A VI. cikkely kimondja, hogy mivel a törvény a közakarat kifejezőeszköze, ezért minden polgárnak joga kell, hogy legyen részt venni azok alkotásában. Továbbá, a törvény előtt minden polgár egyenlő, ezért mindenki különböző politikai tisztségekre is választható, egyedül erényeik és képességeik befolyásolhatják alkalmasságukat. A XII. pont rendelkezik arról, hogy a jogok biztosításához karhatalom szükséges, melynek fenntartási költségeit a polgárok között egyenlően kell elosztani. (XIII. cikkely.)

Az EU-alkotmánytervezet főbb jellegzetességeiés ...

Az EU-alkotmánytervezet főbb jellegzetességeiés ...

Jelen írásban az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének jogi, közelebbről pedig alkotmányjogi vonatkozásaival foglalkozom. Mivel a tervezet szövege számtalan forrásból ismerhető, magyar nyelven is letölthető és nyomtatott formában is hozzáférhető, ezért összefoglalómban pusztán az alkotmányjogi szempontból releváns összefüggéseket vizsgálom, mindenekelőtt a hatalommegosztás és az alapjogok védelmének és e védelem kikényszeríthetőségének kérdéseit.

Az új európai alkotmány semmibe veszi...

Az új európai alkotmány semmibe veszi...

A készülő európai alkotmány veszélybe sodorhatja az Európai Unió környezetvédelmi politikájának legjelentősebb vívmányait is - hangzott el január 29-én Brüsszelben, a környezeti kormányzásról szóló szakmai konferencián. Hasonló félelmének adott hangot nyolc európai környezetvédelmi szervezet az ugyanezen a napon kiadott sajtónyilatkozatában és az Európai Bizottság elnökéhez, Romano Prodihoz intézett levelében.

Az USA, Franciao., Oroszo. alkotmánya

Az USA, Franciao., Oroszo. alkotmánya

Az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország alkotmánya(i) különleges helyet foglalnak el az alkotmányok sorában. Az USA egyetlen, alapjaiban máig változatlan alkotmánya - története alapján - úgy tűnik, maga a tökéletesség, legalábbis ha arra gondolunk, hogy több mint kétszáz éven át alig avult. Különösen meglepő ez az időtállóság Franciaország esetével összevetve, ahol ezalatt tizenöt - ha az ideiglenesnek szánt, vagy hatályba nem lépett alkotmányokat is idesoroljuk még több - alkotmány készült.

Hirdetés
Bokros: vezessenek be alkotmányos adósságrátát!

Bokros: vezessenek be alkotmányos adósságrátát!

Magyarországnak legalább öt évig tartó, szigorú költségvetési politikára lenne szüksége ahhoz, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalékra csökkenjen - véli a K& Bank vezető elemzője. Bokros Lajos európai parlamenti képviselő a hétvégén javaslatot tett egy alkotmányos adósságkorlát bevezetésére, ami 50-55 százalékos adósságráta elérése esetén kiadási plafont állítana fel. Barcza György ezt nem feltétlenül tartja jó ötletnek, az elemző inkább a költségvetési ellenőrző szervek jogkörét erősítené. Magyarország adósságrátája jelenleg 80% körül van. Ilyen helyzetben a szakértő szerint nem biztos, hogy egy 60%-os adósságszabálynak lenne-e egyáltalán bármilyen értelme, hiszen alapesetben is fel kell állítani egy csökkenő adósságpályát a tervezett euróbevezetés miatt.

Eljárt az idő a szocialista alapokra épülő alkotmány...

Eljárt az idő a szocialista alapokra épülő alkotmány...

Húsz év elteltével időszerű lenne már egy új alaptörvényt megalkotnia a magyar országgyűlésnek, mivel a szocialista alapkora épülő, ideiglenes alkotmány felett eljárt az idő - mondta dr. Sükösd Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.

Elutasította az Alkotmánybíróság a mözsiek kérelmét

Elutasította az Alkotmánybíróság a mözsiek kérelmét

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) a Tolna várostól különválni szándékozó mözsiek indítványát, amelyben az önkormányzati törvény alkotmányellenességének kimondását kérték. A mözsi bizottság ismét az Ab-hez fordul, közölte a bizottság elnöke szerdán. Az Ab honlapján közzétett, január 11-i végzés szerint a testület "nyilvánvalóan alaptalannak" minősítette az indítványt, amelyet azért utasított el, mert a mözsi bizottság nem kérte a jogszabályi rendelkezés megsemmisítését.

Emberi jogok és alapvető szabadságjogok

Emberi jogok és alapvető szabadságjogok

A 18. században született meg az a felismerés, hogy az ember szabadnak születik, az állam pedig erőszakot gyakorló szervezetként ezt a szabadságot különböző módon korlátozza. Ezért a hatalmat korlátozni kell és meg kell húzni a határvonalat, melyet nem szabad átlépnie. Ahhoz, hogy az állam korlátozva és jogilag rendezve legyen, az emberi jogok pedig megfelelő védettséget élvezzenek, ezt nyilvánosan kell közzétenni, és be kell iktatni az egyes országok legfelsőbb jogi okiratai, az alkotmány közé.

Európai Alkotmány II.

Európai Alkotmány II.

Több mint két éves előkészítő munka után, 2004. júniusában az Európai Tanács ülésén a Közösség államainak vezetői elviekben megállapodtak az EU alkotmányának elfogadásáról. A szerződés hatályba lépésének feltétele azonban, hogy mind a 25 tagállamban megerősítést nyerjen, jelen pillanatban azonban úgy tűnik, az ellenzők tábora igencsak népes...

Hogyan lehet alkotmányos jog

Hogyan lehet alkotmányos jog

Tovább is kérdezhetünk: "Kétségbe vonta valaki az egészséges környezet iránt érvényesíteni kívánt jogainkat?" És így is lehet folytatni a kérdezősködést: "Mi az, hogy egészséges környezet? Mit biztosíthatnának ezen a téren a törvények? Jutottunk-e valamire a környezetvédelmi jogszabályokkal?" Vagy: "Lehetséges-e valóságos emberi jog alkotmányos rögzítés (vagy inkább kalibrálás) nélkül?"

Húsz éves az Alkotmánybíróság

Húsz éves az Alkotmánybíróság

20 éves a rendszerváltás, és 20 éves a demokratikus rend egyik legfontosabb jogintézménye, az Alkotmánybíróság. 20 év alatt több ezer ügyben döntöttek, sok vitát kiváltva a választók vagy éppen a szakemberek, a politikusok között. Mindjárt itt lesz a testület elnöke, előtte röviden az Alkotmánybíróság története.

Karácsonyi olvasmány államfőknek

Karácsonyi olvasmány államfőknek

Amikor Gyurcsány Ferenctől tájékoztatást kértem a gazdaság valódi állapotáról, a kapott anyag egyértelműen félrevezető volt. Akkor úgy döntöttem: olyan boltban, ahol becsaptak, nem vásárolok, s nem kértem több tájékoztatást - nyilatkozta egy hetilapnak Közép-Európa egyik államelnöke. Az a bizonyos hivatkozott Gy. F. az adott időpontban az Európai Unió egyik tagállamának - legalábbis formálisan - miniszterelnöke volt. Így az adott tagállam köztársasági elnöke hároméves késéssel nem kevesebbről tájékoztatta a köztársaság polgárait, mint arról, hogy a köztársaság kormányfője becsapta a köztársaság elnökét.

Tuti menü