Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Alkotmány linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Alkotmány képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: alkotmany.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
  Az ember szabadságáról és a polgári jogokról

Az ember szabadságáról és a polgári jogokról

Az önmagában élő embernek nincsenek jogai, az ember önmagában a jog nélküliség, a teljes szabadság állapotában él, csak kötelességei vannak önmagával szemben. Nincs joga leszedni a gyümölcsöt a fáról, nincs joga megölni az antilopot, hanem szabadsága van ezekre. Az ember szabadsága a természet által korlátozott: szabad neki repülni, csak képessége, lehetősége nincs rá, a magában élő ember szabadságának egyetlen korlátja van: önmaga. A jog legalább két embert tételez fel. A jog egy megállapodás: tiszteletben tartom a tiédet, cserében azért, hogy te is tiszteletben tartsd az enyémet, a jog egy önkorlátozási nyilatkozat, az ember saját szabadságának korlátozása, egy garancia, a másik azonos szabadságának elismerésére. Azaz az embernek miközben önmagában nincs joga, képes egy másiknak adni, és képes egy másiktól kapni jogot.

 A Magyar Köztársaság alkotmánya

A Magyar Köztársaság alkotmánya

III. fejezet A köztársasági elnök 29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. 29/A.§ (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B.§ (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.

 Az 1791. évi francia alkotmány

Az 1791. évi francia alkotmány

Minden ország alkotmányban rögzíti azokat az alapvető politikai kereteket, amelyeket az adott körülmények között a legmegfelelőbbeknek tart. 1791-ben Franciaországban is új alkotmány született. Ismered? Most tesztelheted eddigi ismereteid, láss hozzá! Az 1791. évi alkotmány korszakalkotó jelentőségű volt Franciaország, illetve a francia forradalom történetében, mivel ez volt az ország első írott alkotmánya. Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak elsődleges célja az volt, hogy végleg megakadályozzák az abszolutizmus visszatérését, ezzel párhuzamosan olyan racionálisan szervezett állami berendezkedést hozzanak létre, amely a tulajdonosok kezébe helyezi a politikai hatalmat.

Politika magazin hírek
A kormány tagadja, hogy az EU blokkolta volna a paksi bővítést
A kormány tagadja, hogy az EU blokkolta... Blokkolta az Európai Bizottság Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal - állította a Financial Times. Bár az Index szerint az ő kérdésükre Navracsics Tibor EU-biztos is megerősítette a vétót, Giró-Szász András kommunikációs államtitkár később tagadta az FT hírét és hozzátette, helyreigazítást kértek a laptól. Nem hagyta...
A Financial Times blogrovatában fejti ki véleményét Mesterházy Attila a mai magyar kormányról
A Financial Times blogrovatában fejti ki... Mesterházy Attila írását közli az Orbán-kormányról a Financial Times...
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai válságról
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai... 2014. január 30. Az ukrajnai válság miatt megnövekedett annak kockázata, hogy...
1787: Elkészül az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

1787: Elkészül az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

1787. szeptember 17-én fejezték be az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. Ez a legrégebbi alkotmány, mely még napjainkban is érvényben van. 1786. szeptemberében öt állam képviselői találkoztak Annapolisban, hogy olyan irányelveket dolgozzanak ki a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatára, mely javítaná a kereskedelmi környezet.

1949-2006

1949-2006

"A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"

Hirdetés
1949. évi XX. törvény

1949. évi XX. törvény

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.

20 éves a magyar Alkotmánybíróság

20 éves a magyar Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróságnak (Ab) nem csak védenie kell a jogbiztonságot, jogállamiságot, hanem szolgálnia is azzal, hogy döntései következetesek és kiszámíthatóak - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke a testület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett hétfői ünnepségen, Budapesten.

2010, nyugdíjba küldött Alkotmány

2010, nyugdíjba küldött Alkotmány

Az ellenzék, a civil szervezetek, a köztársaság elnöke, és - ami a legfontosabb - az istenadta nép érezhető és látható többsége előrehozott választást akart. Nos, erre a kérdésre nem tudott életszerű választ adni az oly sokat mentegetett 1949-es alkotmány. Csak-csak elmúlt ez is, ez a 2009-es esztendő. Mondhatom úgy is: elvánszorgott. Nyögvenyelősen, nagyrészt szégyenben és tehetetlenségben, a várakozás viszonylagos örömét azonban mindvégig meghagyva.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya

A Magyar Köztársaság Alkotmánya

A Magyar Köztársaság Alkotmánya a Magyar Köztársaság alaptörvénye. Az Országgyűlés az alkotmányban szabályozza a Magyar Köztársaság jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele, efelett az Alkotmánybíróság őrködik.

Hirdetés
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaságnak a jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete. Az alkotmánybíróságoknak általában az a feladatuk, hogy a többség jogait az egyénnel szemben korlátozó, jogállami jellegű alkotmány vívmányait megóvják a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben. A magyarországi Alkotmánybíróság a rendszerváltás alkotmányos reformjaként más országok, elsősorban Németország, alkotmánybíróságai mintájára jött létre. Hivatalosan az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom. Itt iktatták be Bihari Mihályt az Aranybulla előtt, amely a magyar történelmi alkotmány jelképe. Első, nagy hatású elnöke, Sólyom László ma a köztársaság elnöke.

A magyar Szent Korona eredetéről...

A magyar Szent Korona eredetéről...

A magyar Szent Korona eredetéről és kialakulásáról a kutatók álláspontja megoszlik, mégpedig alapvető kérdésekben. A Szabados Dezső tanulmányában - amelynek alapján cikkünk készült - részletesen áttekinti a Szent Koronáról eddig publikált véleményeket, állásfoglalásokat és történelmi utalásokat. Ezek alapján szerinte számos bizonytalanság, ellentmondás és kellően nem igazolt álláspont maradt megválaszolatlan.

A rendi alkotmány kezdetei

A rendi alkotmány kezdetei

Az ország belbékéje és a királyság fénye nem élték túl III. Béla halálát. Mint a XI. század forduló pontján László és Kálmán uralkodását, úgy most a XII. század végén III. Béla uralkodását visszahatás követte, mely annál erősebb volt, minél nagyobb tért foglaltak időközben az erős királyság ellen irányult tényezők. A XII. század folyamán Magyarország közgazdasági és míveltségi viszonyai mind hasonlóbbakká lettek a Nyugot-Európában már régebben fennállott állapotokhoz s a változásnak megfelelően módosultak a politikai viszonyok is. III. Béla erős kezekkel fenntartotta az ország régi szervezetét, de halála után azonnal bekövetkezett a régi rend bomlása s a bomlással járó zavarok között már a XIII. század elején feltűnnek a jövő alakulásnak, a rendi szervezetnek kezdetei. A visszahatást, a régi alkotmány felbomlását siettették a királyi család tagjai között mindjárt III. Béla halála után kitört belviszályok.

A Szent Korona Tan története

A Szent Korona Tan története

A felbomló törzsi szervezet, és a megyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy a Kárpát-medence szabad népeinek I. István jogi biztosítékot adjon kiváltságaik, jogaik megörzésére és a király leválthatóságára. Ennek a gondolatnak a jegyében I. István király az ú.n. Szent Koronát a mindenkori király fölé emelte. I. István király Imre herceghez intézett Intelmei alapján az ű.n. Szent Korona jelképezi az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és az országban lakó, együttélő, vendégként befogadott idegen népeket.

A Szent Korona tana

A Szent Korona tana

Ősi, mondáinkban is tükröződő felfogásunk szerint a magyarság, mint nép, mint közösség hivatását Isten szabta meg, jelölte ki. Emese álmában ez úgy jelenik meg, hogy utódaiból szent királyok származnak, akik nem az álomlátás helyén, hanem attól nyugatra terjesztik ki hatalmukat. Ezer évvel ezelőtt Szent István Rómába küldte Asztrik püspököt. Asztrik küldetése, Géza nagyfejedelem és István munkájának elismeréseként, királyi diadém (vissza-) hozatala és a királyság elnyeréséhez a pápai elismerés volt.

A szentkorona-tan - mai érvényében

A szentkorona-tan - mai érvényében

ASzentkorona - tan, mint a magyar alkotmány máig élő és érvényes alapja, sokszor és sokak által felvetett kísértetként van jelen közgondolkodásunkban, az erről gondolkodók egy nem elhanyagolható csoportja felfogásában. Sokszor és sokat váltottunk erről már szót1. A magyar alkotmányosság a magyar jogállamiság sarkalatos kérdése. Éppen azok részéről, akik komolyan veszik, kerül megkérdőjelezésre. Ezáltal még távolabbra kerülünk attól, hogy egységes nemzeti közakarattal keressük a megoldást, a demokratikus jogállam megvalósítását. Éppen a gondolatot komolyan vevők táborának egy csapata tagadja meg ebben az együttműködést, tagadja, hogy a kérdés egyáltalán vita tárgyává tehető.

A Szentkorona-tan lényegéről röviden

A Szentkorona-tan lényegéről röviden

Bevezetőként rögzíteni kell, hogy a Szentkorona-tan nem a Szent Koronára vonatkozó különböző jellegű információk összessége, hanem Magyarország ősi íratlan történelmi alkotmánya. Lényege megmaradása mellett a történelem folyamán a nemzet akaratából a társadalmi-gazdasági fejlődésnek megfelelően formálódott. Legjellemzőbb állandó vonásai, amelyek az egyes korokban szinte sohase voltak explicit verbis kimondva, de mindig érvényesültek, ill. a magyar társadalom mindig érvényre akarta juttatni: A Szentkorona egyesíti az egész magyar politikai nemzetet. A 'politikai nemzet' fogalmát Deák mondta ki, és ez a fogalom mutatja a Szentkorona-tan folyamatosan bővülő tartalmát. A 'politikai nemzet' fogalma tartalmazza azt a kiterjesztést, ahogy a társadalmi viszonyoknak megfelelően a társadalom különböző részei rendelkeznek a Szentkorona-tagsággal. A Szent Koronának tagja a politikai magyar nemzet valamennyi egyéne (beleértve a nemzetiségeket azaz hungarusokat), a Szent Korona területe, azaz az ország földje valamint az uralkodó.

A weimari alkotmány aláírása

A weimari alkotmány aláírása

A német nemzetgyűlés a berlini zavargások miatt kénytelen volt Friedrich Ebert javaslatára Weimarban összeülni, ahol több mint kétharmados többséggel megszavazták az új alkotmányt, ami weimari alkotmány néven vált ismerté.

Tuti menü